Halfogás
A 2010. évi 256 tonnás halfogást a 2009. évi 273 tonnás haltelepítés alapozta meg, melynek mennyisége 4,4 %-kal kevesebb, a ráfordítás összege pedig 3,9 %-kal nagyobb az előző évinél.
Halfogás 2009.-2010. években (kg)
Év |
Egyesületi vizek |
Duna |
Összesen |
1 főre vetítve |
2009. |
242654 |
29645 |
272299 |
29,6 |
2010. |
226277 |
29533 |
255810 |
26,8 |
% |
93,3 |
99,6 |
94,0 |
90,5 |
A táblázat szerint az „egyesületi vizeken” 16377 kg-mal csökkent a halfogás. Gyakorlatilag a kedvezőtlen időjárás miatt kevesebbet horgászó vándorhorgászok fogása csökkent jelentősen, a vízkezelő horgászegyesületeké kevésbé (3 tonna). Meglepő, hogy a dunai fogás gyakorlatilag megegyezik az előző évivel (112 kg-mal csökkent). Az 1 főre jutó átlagfogás így jelentősen 9,5 százalékkal csökkent.
Az 1 főre jutó halfogás 5,7 kg-mal haladta meg az országos 21,04 kg-mos átlagot.
A jók közül is kiemelkedtek az 1 főre jutó horgászfogással az alábbi egyesületek:
Az egyesület megnevezése: halfogás kg / fő
1. Környei Horgász Egyesület 54,5
2. Égeresi Sporthorgász Egyesület 52,6
3. Hántai Horgász Egyesület 50,2
4. Oroszlányi Horgász Egyesület 49,6
5. Aknamélyítők Horgász Egyesület 48,1
6. Tatabányai Jószerencsét Horgász Egyesület 46,4
7. TÁV-HAL Horgász Egyesület 46,2
8. Vértes Horgász Egyesület 44,3
9. VISCOSA Horgász és Környezetvédő Egyesület 44,2
10. Tarjáni Horgász Egyesület 43,9
11. Tatai Sporthorgász és Környezetvédő Egyesület 43,2
12. Munkáséri Horgász és Környezetvédő Egyesület 41,2
13. Síkvölgyi Sporthorgász Egyesület 40,4
A rekordfogásokat dicsérve ne feledjük el, hogy több megyei horgászvíz már nem visel el nagyobb haltelepítéseket károsodás nélkül, és a természetes vizeken is horgászó vízkezelő egyesületek eleve hátrányban vannak. A fogások nagysága – a pénztárcákon kívül – még számos más tényező függvénye is.
A Duna szakasz és a Pilismaróti Felső-öböl jelentős halfogása a gyakori magas vízállás ellenére a naplófegyelem javulása, az orvhorgászat és orvhalászat visszaszorítása – sok más tényező mellett – következménye. Vélhetően a jelentős halszökések „eredménye” is benne van a dunai fogásban…
1 fő nagyszerszámos halász2747 kg, a 3 fő kisszerszámos halász256 kghalat fogott a naplóbeírás alapján.
A kormorán kártétel nagysága is jelentős.
A Duna szakasz 2009.-2010. évi horgászfogásának fajonkénti összetétele
Halfajok |
2009. év |
2010. év |
||
kg |
% |
kg |
% |
|
Ponty |
4742 |
16,0 |
9166 |
31,0 |
Csuka |
1274 |
4,3 |
1209 |
4,1 |
Süllő |
1199 |
4,0 |
908 |
3,1 |
Kősüllő |
67 |
0,2 |
89 |
0,3 |
Harcsa |
1202 |
4,1 |
1356 |
4,6 |
Balin |
1033 |
3,5 |
902 |
3,1 |
Angolna |
3 |
- |
4 |
- |
Pisztráng |
1 |
- |
- |
- |
Márna |
3479 |
11,7 |
1966 |
6,6 |
Kecsege |
107 |
0,4 |
51 |
0,2 |
Amur |
726 |
2,4 |
1088 |
3,7 |
Egyéb |
15812 |
53,4 |
12794 |
43,3 |
Összesen |
29645 |
100,0 |
29533 |
100,0 |
A dunai horgászok változatos horgászzsákmányában megduplázódott a ponty fogása, jelentősen csökkent a márna, a kecsege és az egyéb kategóriás halak aránya. Valószínűleg a keszegfélék csökkentek, hiszen nagyon sok busa fogást hallottunk.
A kutatóintézetek munkatársai 2010. évben is vizsgálták a Duna halfaunájának összetételét.